4 évszak a Tisza-tavon
A Tisza egy rakoncátlan folyó, mely magában hordozza azt az ősi arcát, melyet a rohanó életünk századai, csak kevéssé tudtak megváltoztatni. A havasokban eredő, források habos bórvízéből fakadó, hosszú és irigylésre méltó útját járó folyó, generációknak biztosította és a mai napig is biztosítja a megélhetést. A Tisza természetes, romboló és építő tevékenysége még a mai napig is érezteti hatását. Minden évben képes elvenni és újat adni magából. Régi mondásunk fokozattan érvényes a Tiszára: „Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba”. A múlt század eleji sószállító fatutajokat, mára már sportcélú hajók váltották fel. A halászat és horgászat mellett, a szabadidő egészséges eltöltését céljául kitűző, vállalkozások által kínált lehetőségek közül választhat minden idelátogató. A folyó növény és állatvilága egyedülálló.
Számomra a Tisza jelenti az igazi horgászatot. Négy évszakos lehetőséget biztosít, hogy hódolni tudjak szenvedélyemnek. Minden időszak rejteget magában megannyi szépséget és kalandot. Itt tudok elrejtőzni a civilizált, rohanó világunk elől, itt kapok feltöltődést, itt tudom magamat beleszőni a meseszép természetbe, beleolvadok a tájba és együtt rezdülök kedves folyóm állandóan lüktető, vibráló életével.
Azon horgászok akik megtanulják a folyó nyelvét, folyamatosan alkalmazkodnak a változó, de ismétlődő körülményekhez és társítani tudják hozzá a megfelelő módszert és felszerelést, mindig gazdag zsákmányt és csodás kalandokat ígér a víz. Az egyedülálló vízrendszer lehetőséget biztosít, hogy nemes halaink egy-egy példánya, rekordokat túllépő méretűvé fejlődjön. A Tisza alsó harmadában létesített Tisza-tó, mint gyermek anyjához, úgy ölelkezik a vén folyóhoz. Az emberi mércével mért, középkorú tározórendszer, mint egy óriási halbölcső, hivatott gerjeszteni a folyó halállományát. Sajátos együttes, melyben fellelhető három nagy medence, melyek átjárható csatornákkal kapcsolódnak a holtágakhoz, morotvákhoz, illetve az élő folyóhoz. Rövidke léte alatt Európa hírű horgászparadicsommá emelte a térséget.
A Tisza és Tisza-tó kínálta horgászati lehetőségek kimeríthetetlenek. A magyar halfauna teljes palettája fellelhető vizeikben. A hazánkban elterjedt és alkalmazott módszerek mindegyikét jó eredménnyel alkalmazhatjuk.
Évszakok, halak, módszerek:
A kora tavaszi, felmelegedő vízben megpezsdül az élet. Az addig vermelő pontyok és harcsák megkezdik kondicionáló táplálkozásukat. Letett botos fenekező módszerrel, puhatestű csalik alkalmazásával érdemes horgászatukkal próbálkozni. A náluk aktívabb téli életet élő csuka és süllő egyedei az ívásra készülődnek, itt kénytelenek vagyunk betartani a tilalmi korlátozásokat.
Az ívásuk elmúltával egy időben kezdetét veszi a fehér halak (küsz, bodorka, vörösszárnyú, karika és dévérkeszeg) násza. Terített asztalt kínálnak a szaporodásban kimerült ragadozók számára. A keszegek ívási területei mágnesként vonzzák kiéhezett halfalókat (harcsa, süllő, csuka, balin, jász, domolykó). Itt érdemes élőhallal ráúszózni, vagy az épp aktuális takarmányhal méretéhez igazított wobblerekkel megpergetni a területet. A fehér halak ívása fajokon belül is többször ismétlődik, belenyúlik a nyár elejébe is. Június közepén szabadul a ponty és harcsa tilalma is. Megkezdődhet a pontyok és amurok szoktató etetése.
Ebben az időszakban már szemes kukoricával etessünk és csalinak is ezt tűzzük a horgainkra. Harcsára kuttyogató, fenekező, illetve pergető módszert is jó eredménnyel alkalmazhatunk. A nyári áradások fokozzák a harcsák kapó kedvét, ekkor pergetve lehetünk a legsikeresebbek. A csukák és süllők ekkora már a folyó kövezett partszéleit, illetve a vízbe boruló fák és bokrok kínálta búvóhelyeket részesítik előnyben.
Szórakoztató élményt nyújt a mártogatós horgászatuk. Június második felében egyedülálló élményt nyújt a tiszavirágok (kérész) rajzása. Késő délután megjelennek az első bogarak, majd a szürkület perceiben, kérészek ezrei lepik el a folyó hátát, és szemet gyönyörködtetve élik rövidke nászukat. Ilyenkor felforr a víz a mohón táplálkozó halaktól. Szinte kivétel nélkül az egész halfauna a víz legfelső rétegében van, és önfeledten táplálkozik a bódult bogarakból. A rajzás egy hétig tart. Az ősz beköszöntével kezdetét veszi az igazi horgászat.
A folyót elhagyják a nyaralok tömegei, a sporthajókat horgászladikok váltják fel. A folyó fokozatosan meghűlő vizében a halak megkezdik felkészülésüket a téli hónapokra és a szokottnál is nagyobb mennyiségű táplálékot vesznek magukhoz. Elhagyják a nyári búvóhelyeiket és a folyómeder teljes szélességében kutatnak eleség után. Az őszi időszakban kerül terítékre a legtöbb kapitális hal. A Tisza-tavon kezdetét veszi a téli vízszintre eresztés. Ez ünnepe a pergető horgászoknak. A hatalmas felületű, többnyire növénnyel és akadókkal borított tározó vizét egy méterrel csökkentik. Jelentősebb mennyiségű víz csak a mélyebb árkokban, régi patakmedrekben marad. Itt gyülemlik össze az a temérdek ragadozó, mely ez idáig zavartalanul gyarapodott a dús vegetáció rejtekében.
A téli horgászatot a plasztik (gumi) alapanyagú, lágy műcsalis pergetés jellemzi. Kapitális süllők kerülnek terítékre. Jó szórakozást kínál a bandába tömörült őnök horgászata. Kizárólag a fagyos, téli hónapok éjszakáin horgászhatunk menyhalra, melynek nem a fárasztása, sokkal inkább kellemes íze nyújthat magasztos gasztronómiai élményt. A kemény fagyok hatására a Tiszát övező holtágak és a Tisza-tó teljes felülete vastag jégpáncélba burkolódzik. Érdemes a sajátságos hangulatú léki horgászattal színesíteni a téli napokat.
Csaba
